Mindennap eldöntöm, hogy most Istennek tetszően fogok élni. Eldöntöm, hogy nem fogok csúnyán beszélni, hazudni, másokat kritizálni. Reggel kinyitom a szemem és arra gondolok, hogy mit vegyek fel. Valami csinosat fogok választani, mert Réka, a gazda, osztálytársnőm mindig drága és csinos ruhákban van. Féltékeny vagyok. Hopp. Első bűn. Féltékenység. Felöltözök és lemegyek a konyhába, ahol a családom már reggelizik. Én már befejeztem a reggelit. Egy szelet palacsintám maradt. A kishúgom megkérdezi megeheti-e. Azt válaszolom, hogy nem. Az az enyém. Hopp. Második bűn. Irígység. Kilépek az utcára és elindulok a suliba. Útközben egy kocsi lecsapott a tegnapi esőmaradvánnyal. Elkáromkodom magam és csúnya szavakkal illettem a sofőrt. Hopp. Harmadik bűn. Káromkodás. Folytatom az utamat. Hamarosan beérek az iskolába, ahol már várnak a barátnőim. Éppen valamiről nagyon beszélgetnek. Amikor közelebb érek hallom, hogy nem valamiről, hanem valakiről beszélnek. Csatlakozom hozzájuk és megvitatjuk, hogy mennyire ízléstelenül rövid Lili új szoknyája. Hopp. Negyedik bűn. Második kritizálása. A nap folyamán, az összes órámon részt vettem. Matek órán észrevettem, hogy lett volna házi feladatom, de nem végeztem el. Gyorsan agyaltam, hogy mit mondjak a tanárnak. Azt mondtam, hogy a szüleim elutaztak a hétvégén, a kishúgom pedig nem érezte jól magát, ezért rávigyáztam. Hopp. Ötödik bűn. Hazugság. A nap végén az ágyban a bűneimet számolgattam. Hirtelen csak 5 bűnt tudtam összeszámolni, amit úgy követtem el, hogy azt természetesnek vettem. Holott reggel eldöntöttem, hogy Istennek tetszően fogom élni. Nem sikerült. Este, amikor imádkoztam Istenhez, minden bűnömért egyenként bocsánatot kértem. De tudom, hogy van még, ami még csak eszembe sem jutott. Ennek ellenére érzem, ahogy az Isteni szeretet eláraszt és megbocsájt. Elkövethetünk akármekkora és akármennyi bűnt Isten mindig megbocsájt és visszafogad. Annyi a dolgod, hogy összeszámolod a „hoppokat” és megbánod őszintén.
